A mai nap a könyvtárban való kutakodás mellett a lazítás, kikapcsolódás (esetemben tehát evés-ivás) napja volt. Kezdjük a reggelivel. Régen láttam már ezt az ötletes kis trükköt, amivel fel lehet dobni (legalábbis vizuálisan) a tükörtojást. Elővettem tehát az otthon levő egyik kaliforniai paprikát és karikáztam belőle, majd mehetett bele a tojás. Összesütés után pedig jóféle hazai szalámival és helyi friss kenyérrel befaltam. 

Nem tökéletes, legközelebb ügyesebb leszek!

Ezt követően kb. 2 óra munka utána jöhetett a "How to meet a norwegian?" - "Hogyan ismerkedj meg egy norvéggal?" című közösségi program, ami egy rövid, humoros előadással kezdődött, lényege pedig annyi volt: merjünk közösségbe menni, mert ott nem csak a külföldieket de a helyieket is meg lehet ismerni. Utána pedig az egyetem diákszervezetei reprezentálták magukat, közben pedig kaptunk tortilla tekercseket és üdítőt.  Előbbiből azonnal lecsaptam egy tonhalasra (ha már itt vagyok a tengerparton) meg egy csirkésre, plusz egy kólára. Nyunyuka megőrizte nekem, míg kerestem egy jó helyet.

Íme még pár kép az ételért tülekedő népekről:

A nap második felében pedig az "International Coffee Hour" nevű rendezvényre látogattam el friss ismerőseimmel, amely esemény e délelőttihez hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt csak kávét és némi süteményt kapnak a résztvevők. Az épület, ahol zajlik a dolog kissé poszt-apokaliptikus, a belseje sem különb.

Valami kiszuperált állomásépület lehet, később még érdeklődök róla.

Próbáltam a benti forgatagot itt is megörökíteni, nem sikerült, így csak egy elmosódott, a sok ember sürgését-forgását illusztráló képet tudok mutatni:

Hú de művész. 

Hazafele menet pedig megtaláltam a világ legkisebb autóját (valóban kulcstartó méretű), figyeljük meg, hogy parkol!

Később az este folyamán (olyan fél 10 felé) még egy apró kalandom volt: a lakótömbben valahol valaki odaégette a vacsoráját, így az egész épület zengett a tűzjelzőtől. Mindenki kirohant, vékony kis házi ruhában, fáztunk, majd jöttek a tűzoltók. És ekkor egy pillanatra azt hittem otthon vagyok, oly komikusra fordultak az események: 

1. A tűzoltók nem tudtak bemenni a házba, mert nem volt az ajtó kitámasztva, egy lakó engedte be őket.

2. Mikor ezt megoldandó az egyik tűzoltó úr egy ajtóéket akart laza mozdulattal berúgni az ajtó és a föld közötti résbe, nem sikerült, mert a rés túl nagy volt, így átrúgta alatt. 

Nem baj, végül nem volt baj, hamarosan vissza is mehettünk. 

A mai napon nem tudok többet előadni. Holnap pedig posztírásilag "pihenőnapot" veszek ki, mert takarítás, mosás, főzés és könyvtárazás lesz a program, nem lesz érdemleges, amiről írhatnék. Ha mégis, akkor úgyis fogjátok látni! Vasárnap (talán) újra jelentkezem! Kellemes hétvégét!