A minap megmutattam a kilátást a könyvtárból, ma megmutatom a "belátást". Mivel egész nap itt ültem ezért másról (végre) nem is fog szólni a poszt. 4 szintre oszlik a teljes épület. Az 1. szinten lehet olvasni a folyóiratokat, a 2. szinten a társadalom és természettudományi anyagokat, a 3.-on a humán tudományi köteteket, végül a legtetején csak a klasszika filológiai és orientalisztikai (közeli és távoli tudományok egyaránt) műveket. Csodás gyűjtemény. Mivel a legtöbb időt a humán részlegben fogom eltölteni, ezért ott csináltam képeket. 

E szint mennyezete nagyon magas, közös a legfelső emeletével. Olvasóteremként pedig szinte torony szerű kiemelkedések szolgálnak (ezek közül egynek a tetejéről készítettem a fotókat), amelyek egy szintben vannak az orientalisztikai szekcióval.

Szemben látszik is a másik ilyen belső emelvény. Nézzük másik szögből:

Itt látható néhány könyvespolc:

A kép felső részén látható is az említett felső emelet. Itt pedig a szívemnek kedves "Religion" című polcok (is) láthatóak:

Továbbá íme egy másik, "rendes" olvasóterem:

Oly kényelmesek a bőrfotelek... ihaj!

El kell még dicsekednem egy nagy kinccsel, amire régóta vadásztam, és lám itt van:

Ez a kötet újabb apró bizonyítéka annak, hogy amivel foglalkozom az lehet valóban tudományos, sőt, kell, hogy legyen tudományos vizsgálata! A szerző komoly szociológus, aki az extrém metallal, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik. Amint tudom el is olvasom! Csak legyen időm...

Búcsúzóul egy apró kulissza titok. Így készül a poszt: én írok, Nyunyuka dirigál! Jó éjt! :)